Szentes

ismertető, Szentesi képek, galéria




Szentes

Szentes város Magyarország dél-alföldi régiójában, azon belül Csongrád megyében, a Tisza és a Hármas-Körös által közrefogva helyezkedik el a Kurca-folyó két oldalán, mely hosszában szeli át a települést. Szentes Csongrád megye harmadik legnépesebb városa, lakossága 30 ezer fő.

Bár Szentes Szeged és Hódmezővásárhely után népességi szempontból csak a harmadik a megyében, van azonban más, amiben Európa-szerte is az első. A Kurca és a Tisza vizein kívül tengernyi termálvíz fakad a városban, és összesen 32 kútja van. A Tisza és a Körös folyók természeti szépsége, gazdag növényzete és állatvilága is nagyban hozzájárul Szentes egyedülálló természeti adottságához. Szentes 1996-tól a nemzet sportvárosa címmel is büszkélkedhet. Szentes a kultúra terén is igen aktív, nyaranta szinte minden napra jut egy-egy kulturális rendezvény.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


align=left Túránkat a Széchenyi ligetben kezdjük, „az élmények szigetén”, ahol élménymedencék, csúszdák, játszóterek és teniszpályák mellett nyugalmas zöldövezet várja az idelátogatókat. A Széchenyi-liget a város szívében fekszik, mintegy 500 méterre a központtól. A Kurca-folyó által övezett liget, Szentes egyik legszebb közalkotásának születése Széchenyi István halálához (1860) kötődik, s 1869-ben készült el.

Továbbhaladva a liget központja felé, a Koszta József Múzeum egykori épületét láthatjuk, melyből a múzeum átköltözött a városközpontban található volt Vármegyeháza épületébe. A múzeum helytörténeti raktára 1997-ben a Péter Pál Polgárház Múzeumba, illetve a Friedrich Fényirdába költözött ki. A polgárház pincéjében időszakosan kamaratárlatokat, művésztalálkozókat szerveznek. (Petőfi S. u. 9.)

align=right A gőzfürdő mögött épült a nyári ártézi uszoda, amely 1896-ban nyitotta meg kapuit. A fiatalok legkedveltebb tartózkodási helye volt, és az ma is. A strandon sokféleképpen pihenhet kedves vendégünk aktívan és passzívan egyaránt. A nyugalmat kedvelők termálmedencéket, szaunát és pezsgőfürdőt, a sportolni vágyók sportmedencéket és csúszdákat vehetnek igénybe. A Széchenyi-ligeti strandfürdő sport- és élményszolgáltatásainak bővítése mellett a fürdő Kurca-menti folytatásában egy új terület kerül bekapcsolásra az idegenforgalomba.

align=left A Kossuth tér Szentes város főtere, középületei egyre szebb formát öltve díszítik a várost. A Kossuth tériek a város legjellegzetesebb épületei. A Petőfi Sándor utca sarkán áll a szecessziós stílusú Petőfi Szálló. A teret keleti oldalról az a hatemeletes lakóház zárja le, melynek első emeletén van a helyi képzőművészeti élet legjelentősebb színhelye, a Szentesi Galéria. A Friedrich Fényirda Ipartörténeti Emlékhely speciális fotógyűjteménye a tér sarkán található (Kossuth tér 5.)

align=right A tér északi oldalán Szentes legjellegzetesebb épülete, a kora klasszicista Református Nagytemplom áll (1808-1826). A templom az ország egyik legnagyobb, az Alföld leghosszabb hajójú temploma. A templom mögött induló Kiss Bálint (egykori Templom) utca számos épülete védett. A teret nyugatról a volt megyeháza középrizalittal hangsúlyozott, méltóságteljes épülete határolja. Ma a levéltár és több más intézmény otthona.

align=left A volt megyeháza előtt fúrták a város első - az Alföld harmadik - ártézi kútját 1885-1886-ban, Zsigmondi Béla irányításával. 1934-ben bontották le, majd 1996-ban építették újjá a mai Luther téren. A tér déli oldalát a Városháza saroktornyos, manzárdtetős épülete uralja. Bohn Alajos tervei alapján emelték 1911-ben. A hozzá stílusban is kapcsolódó egykori Szentesi Takarék a Kossuth tér hangsúlyos épülete (Petőfi S. u. 1., 1928), amelyben - többek között - bank és a Városi Gyermekkönyvtár kapott helyet.

A Kossuth térhez kapcsolódik a valamivel kisebb, szabályosan parkosított Erzsébet tér. Régebben Szentháromság térnek nevezték, a nyugati részén 1886-ban felállított Szentháromság-szoborról. A déli oldalon látható katolikus általános iskolát 1912-ben emelték, magyaros szecessziós stílusban. Nyugat felől a Városi Bíróság (1911) épületét árkádsor köti össze a katolikus plébániával.

A Szent Imre herceg utca. Sarkán a város egyik legjelentősebb műemléke, a római katolikus Szent Anna Templom áll. Az 1764-1768 között emelt barokk templomot 1844-ben a torony kivételével lebontották. Jelenlegi, klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte.

align=right A Szent Anna Templom melletti, nagy múltú Horváth Mihály Gimnáziumot (Szent Imre herceg u. 2.) 1915-1918 között bővítették. Az 1859 óta működő gimnázium Szentes legpatinásabb középiskolája.

Ha visszakanyarodunk az Erzsébet térre, s onnan az északi irányba lévő Tóth József utcában teszünk sétát, akkor láthatjuk a 26. szám alatti, XIX. sz. eleji földszintes házak, melyben Tóth József született. Ő volt a múlt század közepének legjelentősebb drámai színésze, 1850-től 1867-ig a Nemzeti Színház tagja. Az Ady Endre utca és a Sima Ferenc utca sarkán találjuk a török fürdőkre emlékeztető Termál Gyógyfürdőt (Ady E. u. 44.).

A Sima Ferenc utca végén találjuk a szentesi Területi Kórházat (44-54. sz.), melynek díszes főépülete 1902-ben épült. A Kurca-folyó által kettészelt parkja természetvédelmi terület.

align=left Utunk során most visszatérünk a Kossuth utcára, s végigjárjuk Szentes főutcájának nevezetességeit. Mindjárt a hatemeletes épület után láthatjuk Szentes legrégibb műemlékét, a Szent Miklós ortodox templomot. 1786-ban épült, késő barokk stílusban, benne egykorú szép ikonosztázzal és falfestményekkel.

A Luther téri, neogótikus evangélikus templom (1905, Francsek Imre) oltárképét a szentesi születésű Hegedűs László festette. Ugyancsak a Luther téren láthatjuk a volt megyeháza előtt 1934-ben elbontott, s mára újra megalkotott (1996), francia szoborcsoporttal díszített Díszkutat.

align=right A Kossuth utca kanyarodásánál áll az 1998-ban helyreállított Zsinagóga (35. sz., 1868-1870), melyben funkcionálisan a Városi Könyvtár kapott helyet. A romantikus stílusú épület 40 éves elhagyatottság után a város egyik legékesebb épületévé vált. Az Apponyi tér - beépítéséig (1962) - Szentes vásártere volt. A teret ma modern épületek szegélyezik.

A város szélén is találunk látnivalókat. Ilyen a Vízügyi Múzeum az Obester-telep után, a Csongrádi út jobb oldalán. A másik irányba - Hódmezővásárhely felé - haladva láthatjuk a műsorszóró torony acéltűjét, mely 240 m magas, s a televízió 1959-es szilveszteri műsorát sugározta először.

A Veker-ér partján terült el az egykori Ecser falu, mely eredetileg kun szállás volt. A Szarvas felé vezető úton közelíthetjük meg a 15 km-re fekvő ecseri templomromot. A torony romjai 1733-ban még álltak. A régészeti kutatás tanúsága szerint a templom XIV. századi lehetett.

ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK

  • Lepényváró Fesztivál
  • (július)
  • Tánc és zene nemzetközi fesztivál
  • (július)
  • Népzenei találkozó
  • (augusztus)
  • Madárfesztivál
  • (szeptember)
  • Szentesi Lecsófesztivál
  • (szeptember)
  • Szentesi Bor és Pálinkaünnep
  • (szeptember)

    VÁROSTÖRTÉNET


    align=left Szentes ősidők óta lakott hely. Az első ember kb. hétezer évvel ezelőtt telepedett meg a mai város helyén, a Kurca vízmentes szigetein. A honfoglaláskor (896) Ond vezér népe költözött erre a tájra. A létrejött település kun és tatár betörések következtében többször elpusztult, de mindannyiszor újraéledt hamvaiból, elspősorban a Tiszán átvezető böldi rév stratégiai és kereskedelmi súlya miatt. Nevét a Szente-Mágocs családtól kapta, SCENTHUS alakban 1332-ben jelent meg először egy oklevélben. A török hódoltság idején, 1564-ben I. Ferdinánd király adománylevele már mezővárosként (oppidium) említette, rövidesen azonban ismét elpusztult.

    A török kiűzése után előbb kincstári birtok lett, majd a báró Harruckern család tulajdonába került. 1730-ban városi és vásártartási jogot kapott. Ekkor jelent meg a város pecsétjén, később címerén a pálmafa-szimbólum, amely a szentesi nép szívós élni akarását és örökös megújulását fejezi ki.

    A 18. század és a 19. század eleje a folytonos gyarapodás időszaka volt. 1836-ban a város úrbéres lakossága örökváltsági szerződést kötött földesuraival, biztosítva ezzel a polgári fejlődés lehetőségét. Az 1867. évi kiegyezés körül és után - noha a környék alapvetően mezőgazdasági jellegû maradt - élénk iparosodás indult meg. Gőzmalmok, fűrésztelepek, téglagyárak épültek. Szentes 1878-ban Csongrád vármegye székhelye lett, és ezáltal felgyorsult a városiasodás.

    align=right Az első világháborúig lezajlott a Tisza teljes ármentesítése, új középületeket emeltek (felépült pl. a Vármegyeháza, a Gimnázium, a Városháza, a Bíróság, a szálloda és a kórház), műúthálózat, vasúti Tisza-híd épült, szilárd burkolatú utcák, csatornák készültek, bevezették a villanyvilágítást. Ezekkel a nagyszabású munkálatokkal összefüggésben erős vállalkozói és értelmiségi, illetve ipari és földmunkás (kubikus) rétegek alakultak ki. A két világháború között a gazdasági növekedés lelassult, viszont jelentős fejlődés következett be a művelõdésben és a társadalmi életben. A város természetes fejlődését a második világháború szakította meg.

    1945 után a gazdaság újjáépítése viszonylag gyorsan lezajlott, ám az ezt követő években a gazdaság, a társadalom és a kultúra elszürkült. Változást az 1956-os forradalmat követően a mezőgazdasági kollektivizálás és a központi ipartelepítési politika hozott, hiszen ezek hatására figyelemre méltó eredmények születtek. A város mezőgazdasági és ipari termékei keresettek lettek a keleti és a nyugati piacokon egyaránt. Az 1990-ben elkezdődött magyarországi átalakulás a helyi gazdasági élet átrendeződését indította el, de a település továbbra is alapvetően mezőgazdasági jellegű maradt.

    Települések Szentes közvetlen közelében

    Települések Szentes környékén